Pangea

Időtlen régen, dél és észak összeszőtte földjét,
Mint a nagyvilágnak része az óceán s a Föld így lett egésszé

Ez egy egybefüggő földrész, egy nagy sziget, ahonnan félve evezünk
Egy ősi kontinens, amitől távol sodor a szél
Egynek hisszük a múltat s bár messze van, mindig keresünk
Nyomokat, mik megmutatják, hogy él még bennünk a remény

Hol az a Föld és hol az az Ég
Ami összeért, időtlen rég
Mondd, hol az a Föld és hol az az Ég
Ami bennünk él mindörökké

Mint az élet melegágya, a közös Föld erőt gyűjtött magába,
Hogy az idő jelére várva szétfeszüljön minden irányba

Ez egy egybefüggő földrész, egy nagy sziget,
ahonnan félve evezünk
Egy ősi kontinens, amitől távol sodor a szél
Egynek hisszük a múltat, s bár messze van,
Mindig keresünk nyomokat,
Mik megmutatják, hogy él még bennünk a remény

Hol az a Föld és hol az az Ég
Ami összeért, időtlen rég
Mondd, hol az a Föld és hol az az Ég
Ami bennünk él mindörökké